Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció

Rendkívül súlyos politikai és nemzetbiztonsági következményekkel járhat, ha beigazolódnak azok az állítások, amelyek a Tisza Párthoz köthető informatikusok elleni fellépés hátterében titkosszolgálati szándékot és politikai motivációt sejtenek. Az ügy azért is kavart különösen nagy vihart, mert immár nem csupán ellenzéki politikusok, hanem volt nemzetbiztonsági szakemberek is a nyilvánosság előtt beszélnek arról, hogy a történtek túlmutathatnak egy egyszerű nyomozati eljáráson. Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint, amennyiben igaznak bizonyulnak a nyilvánosságra került információk, egy demokratikus országban a kormány azonnali távozása lenne indokolt. Megítélése szerint a hallgatás, az érdemi cáfolat hiánya és a kommunikációs kitérők nem csillapítják, hanem tovább erősítik a gyanút, hogy a háttérben egy, a politikai versenybe közvetlenül beavatkozó akció körvonalazódik. Az ügy így már nem pusztán pártpolitikai vitává, hanem a demokratikus működés alapjait érintő közéleti kérdéssé vált.

Egyre súlyosabb kérdések merülnek fel

Az elmúlt napokban nyilvánosságra került információk nyomán egyre több szakértő és közéleti szereplő fogalmaz meg komoly aggályokat a Tisza Párt elleni feltételezett titkosszolgálati akció ügyében. Buda Péter ezek közül az egyik leghatározottabb véleményt mondta ki, amikor arról beszélt: ha a Direkt36 által ismertetett történet megfelel a valóságnak, akkor annak politikai következményei nem maradhatnak el.

A volt főtiszt álláspontja szerint itt nem egy félreérthető vagy marginális ügyről van szó, hanem olyan állításokról, amelyek közvetlenül érintik a demokratikus politikai verseny tisztaságát. Ha ugyanis valóban állami eszközökkel próbáltak fellépni egy ellenzéki politikai erő informatikai háttere ellen, az a jogállami működés egyik legsúlyosabb megsértésének minősülhet.

Az ügy jelentőségét növeli, hogy a közvélemény előtt ismertté vált részletek szerint az eljárás eredeti indoka és a később feltáruló körülmények között jelentős ellentmondások mutatkoznak. Ez pedig önmagában is indokolja, hogy a történteket ne pusztán kommunikációs, hanem intézményi és jogi szempontból is megvizsgálják.

A hallgatás önmagában is politikai üzenet

Buda Péter egyik legerősebb állítása az volt, hogy a kormány részéről mindeddig nem hangzott el olyan tartalmú és súlyú cáfolat, amely érdemben oszlatná el a kétségeket. Szerinte a nyilvánosság elé került vádakra nem megfelelő válasz, ha a kormányoldal más témákat emel be, vagy párhuzamos narratívákat próbál felépíteni.

Megítélése szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének levele kommunikációs szempontból sem oldotta a helyzetet, sőt inkább azt erősítette, hogy reagálási kényszer alakult ki. A volt főtiszt úgy látja, a valódi kérdésekre nem érkezett valódi válasz: sem azokra a nyomozati állításokra, sem azokra a körülményekre, amelyek alapján felmerült a Tisza Párt elleni célzott fellépés gyanúja.

Ebben a helyzetben a hallgatás vagy az elhárító kommunikáció nem megnyugtató, hanem még súlyosabb értelmezésekhez vezet. Egy ilyen ügyben a közvélemény joggal várna világos, tételes és ellenőrizhető reakciót, nem pedig általános utalásokat vagy politikai ellenbeszédet.

Választási időszakban különösen érzékeny minden ilyen lépés

Buda Péter szerint az ügy időzítése sem mellékes. Úgy véli, az elmúlt hetekben több olyan esemény is történt, amely titkosszolgálati háttérrel vagy legalábbis ahhoz hasonló logikával magyarázható, és ezek közül több egyértelműen a kampány hajrájához köthető.

A volt főtiszt szerint a legfrissebb közvélemény-kutatások nem kedveznek a kormánypártoknak, ezért minden olyan ügy, amely az ellenzék gyengítésére, hiteltelenítésére vagy megzavarására alkalmas lehet, kiemelt jelentőséget kap. Ebben az összefüggésben a Tisza Párthoz köthető informatikusok elleni fellépés már nem önálló bűnügyi történetnek, hanem egy szélesebb politikai összefüggés részeként jelenik meg.

A kampányidőszakban minden, a politikai versenyt befolyásoló állami lépés fokozott figyelmet érdemel. Egy demokráciában különösen veszélyes precedenst teremthet, ha felmerül, hogy az állam biztonsági szervei nem a közérdeket, hanem egy politikai erő túlélését szolgálják.

Orosz mintázatok, de magyar következmények

Buda Péter az ügyet nemzetközi összefüggésbe is helyezte. Szerinte régóta érzékelhető, hogy az orosz típusú befolyásolási technikák egyre nagyobb szerepet kapnak a politikai kommunikációban és a társadalmi hangulat alakításában. Ilyennek tartja az automatizált módon terjesztett, sokszor hamis vagy félrevezető információkat, amelyek célja az ellenzék hiteltelenítése és a félelemérzet növelése.

Megítélése szerint ezeknek a műveleteknek két fő irányuk van. Egyrészt igyekeznek tovább élezni a magyar–ukrán feszültséget, másrészt próbálják az ellenzéki szereplőket összekapcsolni külső érdekekkel, korrupcióval vagy nemzetbiztonsági kockázatokkal. Buda Péter szerint még ha ezek az anyagok nem is minden esetben robbantanak ki látványos botrányt, a közvéleményre gyakorolt lassú, romboló hatásuk így is jelentős.

Ebben a környezetben a Tisza Párt elleni feltételezett akció nem elszigetelt jelenségként jelenik meg, hanem egy olyan folyamat részeként, amelyben a politikai küzdelem módszerei egyre keményebbé és egyre kevésbé átláthatóvá válnak.

A felelősség kérdése nem kerülhető meg

A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint, ha a vádak igazak, akkor a politikai felelősség egyértelmű. Érvelése szerint a titkosszolgálatok működése Magyarországon nem lebeg a levegőben, hanem világos irányítási és felügyeleti rendszerben történik. Ezért szerinte nem lehet úgy tenni, mintha egy ilyen súlyú ügyért senki nem tartozna felelősséggel.

Buda Péter hangsúlyozta, hogy amennyiben valóban politikai célú titkos információgyűjtés, hivatali visszaélés vagy a választás rendjét érintő beavatkozás történt, az már nem egyszerű szakmai hiba, hanem a demokratikus rendet sértő cselekmény lehet. Ebben az esetben nem kommunikációs magyarázkodásra, hanem egyértelmű politikai és jogi következményekre lenne szükség.

Szerinte különösen aggasztó lenne, ha a szolgálatokat pártpolitikai célokra használnák fel, mert ez nemcsak a közélet tisztaságát rombolja, hanem közvetlenül gyengíti az ország tényleges biztonságát is. Ha ugyanis a nemzetbiztonsági intézmények pártérdekek kiszolgálóivá válnak, akkor éppen azokat a feladataikat nem tudják megfelelően ellátni, amelyekre létrehozták őket.

A közvélemény figyelme most kulcsfontosságú

Buda Péter arra is figyelmeztetett, hogy az állampolgároknak nem szabad elveszniük a napi ügyek, botrányok és egymásra torlódó hírek tömegében. Véleménye szerint az igazán fontos kérdés az, hogy a demokratikus intézményrendszer képes-e megőrizni a függetlenségét, és ki lehet-e kényszeríteni a transzparens működést azokban az ügyekben, amelyek az állam alapvető működését érintik.

Úgy látja, a civil társadalomnak és a nyilvánosságnak most különösen nagy a felelőssége. Egy ilyen ügyben ugyanis nem elegendő a gyors politikai reakció vagy a napi kommentár: valódi társadalmi nyomás kell ahhoz, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentes működése kikényszeríthető legyen.

Ha ez elmarad, annak ára hosszú távon jóval nagyobb lehet, mint egyetlen kampány vagy egyetlen választás kimenetele. A tét végső soron az, hogy a közbizalom, a jogállamiság és az ország biztonsága megőrizhető-e egy egyre feszültebb politikai környezetben.

Az ügy túlmutat önmagán

A Tisza Párt elleni feltételezett titkosszolgálati akció körül kibontakozó vita már most jóval túlmutat egy konkrét nyomozáson vagy sajtóértesülésen. Az ügy lényege valójában az, hogy meddig mehet el a hatalom a politikai versenyben, és milyen intézményi garanciák maradnak érvényben akkor, amikor a politikai tét minden korábbinál nagyobbnak látszik.

Buda Péter nyilatkozata ezért nem pusztán egy szakértői vélemény, hanem erős figyelmeztetés is. Arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az állami erőforrások valóban pártpolitikai célok szolgálatába álltak, akkor az nemcsak a jelenlegi kormány megítélését, hanem a magyar demokrácia egészének állapotát is alapjaiban kérdőjelezi meg. Az előttünk álló időszak egyik legfontosabb kérdése így az lesz, hogy a nyilvánosság, a jogrendszer és az intézmények képesek lesznek-e feltárni a teljes igazságot.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.