Március 15. percről percre – kövesse élőben az eseményeket a Magyar News Online-on
Március 15-e Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, amely minden évben nemcsak a történelmi emlékezésről, hanem a jelen politikai és társadalmi folyamatairól is szól. Idén különösen felfokozott figyelem kíséri az eseményeket, hiszen több jelentős politikai megmozdulás is zajlik Budapesten. A kormányfő a főváros szívében, a Kossuth téren mond ünnepi beszédet, miközben az ellenzéki politikai térben is nagyszabású rendezvények szerveződnek. Magyar Péter Nemzeti Menetet hirdetett, amely a Deák Ferenc térről indulva a Hősök teréig vonul, míg a kormánypártokhoz közel álló Civil Összefogás Fórum Békemenetet szervezett a nemzeti ünnepre. A politikai és közéleti szereplők megmozdulásai miatt a főváros több pontján jelentős tömegre és fokozott rendőri jelenlétre lehet számítani. A Magyar News Online élő közvetítésben számol be a történésekről, hogy az olvasók a nap minden fontos pillanatát nyomon követhessék.
8.42. Dobrev Klára: Nem engedünk a 48-ból, és nem engedünk a kormányváltásból
A nemzeti ünnep alkalmából üzent híveinek Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, aki vasárnap reggel közzétett videójában beszélt arról, mit jelent számára Március 15-e üzenete a mai magyar politikai helyzetben. A politikus szerint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléke azért maradt fenn generációkon át, mert nem egyetlen hatalomhoz vagy politikai szereplőhöz kötődik, hanem a magyar nép közös akaratát és döntését jelképezi.
Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy Március 15-e történelmi jelentősége abban rejlik, hogy az ünnep túlélte a különböző politikai rendszereket és korszakokat. Mint fogalmazott, ez annak köszönhető, hogy a forradalom középpontjában egy világos cél és program állt: a szabad, független és igazságos Magyarország megteremtése. Ezt a programot a történelemben a 12 pont testesítette meg, amely a magyar reformkor egyik legfontosabb politikai követelésrendszere volt.
A DK elnöke szerint az 1848-as események egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a forradalom vezetői nemcsak egy fennálló rendszer ellen léptek fel, hanem azt is tudták, milyen jövőt szeretnének helyette. Dobrev Klára úgy fogalmazott: a mai politikai közéletben is fontos, hogy ne csupán a változás igénye jelenjen meg, hanem egy világos jövőkép is.
Beszédében arról is beszélt, hogy a baloldali politikai közösség számára a kormányváltás mellett az is fontos cél, hogy a magyar emberek mindennapi életében érzékelhető javulás következzen be. Úgy véli, a politikai változásnak a társadalmi és gazdasági helyzet javulását is magával kell hoznia.
A videó végén Dobrev Klára hangsúlyozta: a Demokratikus Koalíció tagjai elkötelezettek a politikai változás mellett. Szavai szerint a párt célja, hogy képviselje azt az ügyet, amelyet a forradalom eszméi is megfogalmaztak.
„Mi, DK-sok, az ügyet szolgáljuk. Nem engedünk a 48-ból, és nem engedünk a kormányváltásból” – fogalmazott üzenete zárásában a DK elnöke.
8.17. Felvonták a nemzeti zászlót a Kossuth téren – ünnepélyes ceremóniával kezdődött március 15.
Ünnepélyes katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót vasárnap reggel Budapesten, a Kossuth téren, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. A hagyományos állami ceremónia a nemzeti ünnep egyik legfontosabb hivatalos eseménye, amely minden évben jelképesen megnyitja a március 15-i megemlékezéseket.
A zászlófelvonás az Országház előtt zajlott, ahol a Magyar Honvédség díszegysége a Himnusz hangjai mellett emelte fel a nemzeti lobogót. Az ünnepségen jelen volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, aki a hivatalos állami program részeként vett részt az eseményen.
A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség központi zenekara, valamint a 32. Testőrezred díszegysége, amely a katonai protokollnak megfelelően biztosította az ünnepélyes kereteket. A rendezvényre számos érdeklődő és megemlékező is kilátogatott, akik a téren gyűltek össze, hogy részesei legyenek az ünnepi pillanatnak.
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének jelképes napja, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetéhez kötődik. A történelmi események a magyar nemzeti identitás egyik alapkövét jelentik, ezért a nap minden évben kiemelt jelentőségű állami és társadalmi megemlékezésekkel jár.
A nemzeti ünnep munkaszüneti nappá 1989-ben vált, majd 1990 óta hivatalosan is Magyarország egyik legfontosabb állami ünnepeként tartják számon. Az ország számos pontján koszorúzásokkal, ünnepi beszédekkel és kulturális programokkal emlékeznek meg a forradalom hőseiről.
8.04. Hadházy Ákos: Az ellenállás mindig kockázatos – „őszintén remélem, hogy nem nekem volt igazam”
Március 15. alkalmából közösségi oldalán osztotta meg gondolatait az ellenállás kérdéséről Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Bejegyzésében a politikus a történelmi forradalmak és a jelenlegi politikai helyzet kapcsolatát vizsgálta, miközben egy alapvető filozófiai dilemmát vetett fel: vajon köteles-e engedelmeskedni az államnak az állampolgár akkor is, ha az igazságtalanul működik.
A képviselő posztját Henry David Thoreau amerikai filozófus gondolatával indította, aki már a 19. században foglalkozott a polgári engedetlenség kérdésével. Hadházy szerint ez a dilemma ma is sokakat foglalkoztat, különösen azokat, akik változást szeretnének elérni a közéletben. Mint írta, sok emberben felmerül a kérdés, hogy meddig kell tűrni egy hatalom döntéseit, és mikor válik indokolttá az ellenállás.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a történelem során többféle magyarázat született arra, mikor lehet jogos vagy akár törvényes a hatalommal szembeni fellépés. Egyes értelmezések az Aranybullában szereplő ellenállási jogra hivatkoznak, amely szerint a hatalommal visszaélő vezetőkkel szemben a társadalomnak joga van fellépni. Mások úgy vélik, hogy a mai alkotmányos keretekből is levezethető az ellenállás lehetősége, ha egy hatalom egyeduralomra törekszik.
Hadházy Ákos szerint a történelem azt mutatja, hogy az ellenállás gyakran jogos lehet, ugyanakkor nem mindig felel meg a hatalom által alkotott törvényeknek. A politikus úgy fogalmazott, hogy a hatalmon lévők sokszor saját érdekeik szerint alakítják a jogszabályokat, ezért az ellenállás mindig hordoz bizonyos kockázatot.
Bejegyzésében az 1848–49-es forradalmat is példaként említette, amikor sok ember egyszerre vállalta az ellenállás kockázatát. Hozzátette: ez a fajta közös fellépés ritkán fordul elő a magyar történelemben.
A képviselő írása végén arra utalt, hogy a politikai vitákban sokan inkább a választások útján történő változásban bíznak. Mint fogalmazott, hamarosan kiderül, melyik megközelítés bizonyul helyesnek, majd hozzátette: „a legőszintébben remélem, hogy nem nekem volt igazam.”
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
