Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
Történelmi nap a magyar kultúra számára: a Svéd Királyi Akadémia bejelentette, hogy 2025-ben Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. A bizottság indoklása szerint a magyar író „látnoki erejű életművében az apokaliptikus világ közepette is képes megmutatni a művészet felemelő erejét”. Krasznahorkai ezzel Kertész Imre után a második magyar alkotó, aki elnyerte a világ legrangosabb irodalmi kitüntetését. A hír hatására nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi irodalmi életben is elismeréssel fogadták a döntést, amely újra reflektorfénybe helyezte a magyar irodalmat.
A Svéd Akadémia döntése: a magyar író látnoki életművét díjazták
A Svéd Királyi Akadémia csütörtökön kora délután jelentette be, hogy Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint az író „az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni az emberi szellem túlélő erejét és a művészet megváltó hatalmát”. A döntés hátterében többéves mérlegelés állt, hiszen Krasznahorkait hosszú ideje az esélyesek között tartották számon.
A Nobel-bizottság tájékoztatása szerint az írót a hivatalos bejelentés előtt Frankfurtban érték el telefonon. Krasznahorkai meghatódottan, mégis higgadtan fogadta a hírt. Röviden csak ennyit mondott: „Az ember ilyenkor nem tud mit mondani. A szavak elégtelenek.”
A magyar író ezzel Kertész Imre után a második magyar Nobel-díjas lett az irodalom kategóriájában. Kertész 2002-es díjazása után újra a magyar irodalomra irányul a világ figyelme. A nemzetközi sajtó azonnal reagált: a Guardian „a kortárs világirodalom sötét zsenijének” nevezte Krasznahorkait, míg a Le Monde „az emberi létezés végső kérdéseit feltáró, filozofikus látomásosságát” emelte ki.
Hogyan választanak Nobel-díjast?
Az irodalmi Nobel-díj odaítélése rendkívül összetett és szigorúan titkos folyamat. Az Akadémia minden évben több száz jelölést kap korábbi díjazottaktól, irodalomtörténészektől, akadémikusoktól és egyetemi professzoroktól. A beérkező nevekből először 15–20 főt választanak ki, majd a listát ötre szűkítik. A végső döntést a Svéd Akadémia 18 tagja hozza meg szeptemberben, és csak az a jelölt győzhet, aki a szavazatok több mint felét megszerzi.
A lista tartalmát 50 évre titkosítják, így csak évtizedek múlva derül ki, kik szerepeltek még a végső körben. Annyi azonban már most tudható, hogy Krasznahorkai László neve évek óta ott volt az élmezőnyben, olyan írók mellett, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie, Ngũgĩ wa Thiong’o, vagy a korábbi díjazott Annie Ernaux.
A kortárs magyar próza mestere
Krasznahorkai László az elmúlt évtizedekben a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb és legnagyobb hatású alakjává vált. Stílusa semmihez sem hasonlítható: hosszú, hipnotikus mondatai, szinte teljesen hiányzó központozása, és az emberi lét végső kérdéseit vizsgáló gondolatvilága különleges helyet biztosít számára a világirodalomban.
Susan Sontag, az amerikai esszéista egyszer így jellemezte: „Krasznahorkai az apokalipszis kortárs magyar mestere.” Ez a mondat azóta is szállóigévé vált az irodalmi világban.
Az író 1985-ben robbant be a magyar irodalomba első regényével, a Sátántangóval, amely nemcsak könyvként vált kultikussá, hanem Tarr Béla filmadaptációja révén a filmtörténet egyik meghatározó alkotása lett. Az ezt követő művek – Az ellenállás melankóliája (1989), Háború és háború (1999), Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) – mind-mind egy egységes, mégis folyamatosan fejlődő irodalmi világ részei.
2016-ban jelent meg a Báró Wenckheim hazatér, amelyet sokan az életmű csúcspontjának tartanak. A regényért 2019-ben Krasznahorkai elnyerte az amerikai National Book Award fordítási díját, míg korábban, 2015-ben a Nemzetközi Man Booker-díjat is neki ítélték.
Díjak, elismerések és nemzetközi hatás
Az író művei több mint húsz nyelven olvashatók, és szinte minden jelentős magyar irodalmi díjat elnyert. A külföldi elismerések sorában külön említést érdemel, hogy a New York Times, a Guardian és a Der Spiegel egyaránt rendszeresen közöl méltatásokat a munkáiról. A kritikusok szerint Krasznahorkai az a szerző, aki a kelet-európai tapasztalatokat egyetemes filozófiai szintre emelte.
Műveiben az emberi magány, a pusztulás és az újrakezdés motívumai jelennek meg, miközben mindvégig ott húzódik a remény halvány fénye. Ez a kettősség – a sötétség és a fény, a vég és a kezdet egysége – adja írásai erejét és időtállóságát.
Krasznahorkai László a díjakról és az írásról
Krasznahorkai László korábban úgy nyilatkozott, hogy a díjak önmagukban nem változtatják meg az alkotó folyamatot, de lehetőséget adnak a folytatásra. Egy 2017-es interjúban a Literának így fogalmazott:
„A díjak jólesnek, vagy védenek, vagy adnak egy újabb esélyt a próbálkozásra. De olyanok, mint az aszteroidák. Messze mennek el mellettünk, gyönyörűek, ragyognak, de nem érintik a Földet. Mi itt maradunk, és dolgozunk tovább.”
Ez az idézet tökéletesen kifejezi az író alázatos viszonyát a művészethez. A díjak számára nem célok, hanem eszközök ahhoz, hogy tovább kutassa az emberi létezés határait.
Magyarország új irodalmi büszkesége
A bejelentés után a magyar irodalmi életben és a közéletben is öröm fogadta a hírt. A Magyar Tudományos Akadémia közleményében hangsúlyozta, hogy Krasznahorkai művei „a világirodalom szellemi térképének nélkülözhetetlen pontjai”.
Krasznahorkai László decemberben veszi át az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban, ahol hagyományosan beszédet is mond majd. A szakma világszerte arra számít, hogy az esemény nemcsak a magyar irodalom, hanem az egyetemes kultúra ünnepe lesz.
Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat – ez a mondat örökre beíródott a magyar irodalom történetébe, és méltó elismerése annak az életműnek, amely évtizedek óta újraértelmezi a világirodalom határait.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!