„Végítélet-fegyvert” vethet be Irán? Eltűnt az uránkészlet, a világ aggódik
Végítélet-fegyver bevetésére készülhet Irán? Eltűnt az uránkészlet, egyre nő a feszültség a Közel-Keleten
Egyre nagyobb nemzetközi aggodalom övezi az iráni rezsim lépéseit, mivel szakértők szerint Teherán végső megoldásként akár egy úgynevezett „végítélet-fegyver” bevetésére is kész lehet. A feszültség hátterében a fokozódó izraeli–iráni katonai konfrontáció áll, valamint az a hír, miszerint eltűnt az uránkészlet az egyik, korábban amerikai bombázás alá került földalatti létesítményből. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Moszkva állítólag hajlandó lenne nukleáris fegyverrel is támogatni Iránt – ha a háborús helyzet ezt megkövetelné.
A háború sodrában: radikális lépésre készülhet Teherán
A közel-keleti térségben egyre súlyosabb konfliktus bontakozik ki, amelyben Irán egyre szorultabb helyzetbe kerül. A teheráni vezetés mozgástere szűkül, miközben naponta érik rakétatámadások a térség különböző pontjait, beleértve Irán közvetlen befolyási övezeteit is.
A nemzetközi elemzők szerint egyre nő a valószínűsége, hogy a síita rezsim nemcsak hagyományos katonai válaszcsapásokkal reagál, hanem végső eszközökhöz nyúlhat. Az egyik ilyen lehetőség egy „végítélet-fegyver”, azaz egy piszkos bomba bevetése lehet, amely akár a térség egész gazdasági és politikai stabilitását megrengetheti.
Medvegyev ajánlata: Moszkvából is jöhet atomfegyver?
A feszültség egyik újabb dimenzióját nyitotta meg Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke és jelenlegi biztonsági tanácsi alelnöke, aki az X közösségi oldalon tett kijelentéseiben kijelentette:
„Oroszország készen áll arra, hogy Iránt nukleáris robbanófejekkel lássa el az Egyesült Államok támadásai után.”
Medvegyev szerint nemcsak Moszkva, hanem más szövetséges országok is készen állnak arra, hogy segítséget nyújtsanak Teheránnak, amennyiben a helyzet tovább eszkalálódik. A kijelentés világszerte riadalmat keltett, és újra fókuszba helyezte a nukleáris fegyverkezés veszélyét.
Eltűnt az uránkészlet: Teherán saját piszkos bombán dolgozik?
A katonai szakértők és hírszerző szervek figyelmét különösen felkeltette az a jelentés, miszerint a közelmúltban az amerikai légierő által lebombázott fordói föld alatti létesítményből több száz kilogramm dúsított uránt szállítottak el – még az akció előtt.
Chris Kremidas-Courtney, egy Romániában élő brit kutató tanulmányában rámutatott: a hiányzó készletek akár egy piszkos bomba előállításához is elegendőek lehetnek. Bár ezek az eszközök nem klasszikus atomfegyverek, a civil forrásból származó radioaktív anyagokat hagyományos robbanóanyaggal kombinálva is súlyos károkat okozhatnak – főként pszichológiai, gazdasági és környezeti értelemben.
A piszkos bomba, mint „végítélet-fegyver”: új típusú fenyegetés?
Kremidas-Courtney úgy véli, hogy Irán végső eszközként vetheti be a piszkos bombát – afféle végítélet-fegyverként, amellyel jelezni kívánja elszántságát és katonai potenciálját.
Míg a klasszikus atomfegyverekhez urán-235 vagy plutónium szükséges, addig a piszkos bombák radiológiai szennyezést idéznek elő, amely elsősorban a lakosság megfélemlítésére és a gazdasági élet megbénítására szolgál. Egy stratégiai helyen – például kikötőben vagy tengeri útvonalon – elhelyezett ilyen bomba súlyos globális következményeket vonhat maga után.
Hormuzi-szoros és Szuezi-csatorna: lehetséges célpontok
A brit elemző szerint az iráni rezsim számára kézenfekvő célpont lehet a Hormuzi-szoros vagy akár a Szuezi-csatorna is. Egy itt végrehajtott radiológiai támadás nemcsak a globális kereskedelmet akasztaná meg, hanem az olajárakat is az egekbe emelné, ami a világ gazdaságát is megrendítené.
A szakértő kiemeli:
„Egy tengeri konténerhajón könnyebb elrejteni egy piszkos bombát, mint légi vagy szárazföldi szállítással. A kikötői ellenőrzés gyakran sokkal kevésbé szigorú, mint a repülőtereken vagy határállomásokon.”
Ezért Teherán könnyen végrehajthat egy meglepetésszerű támadást, amelynek puszta pszichológiai hatása is megbéníthatja a nemzetközi közlekedést és áruszállítást.
Mi jön ezután? A nemzetközi közösség válaszára várva
Miközben egyre több információ lát napvilágot az iráni uránkészlet sorsáról, és a „végítélet-fegyver” lehetősége is valósnak tűnik, a nemzetközi közösség egyelőre nem tett határozott lépéseket.
A NATO, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek figyelemmel kísérik az eseményeket, ám a közvetlen fellépés elmaradása újabb ösztönző lehet Teherán számára.
Izrael és az Egyesült Államok biztonsági szolgálatai szerint nem zárható ki, hogy Irán – akár külföldi támogatással, akár saját eszközeivel – valóban beveti a piszkos bombát, ha úgy ítéli meg, hogy fennmaradása múlhat rajta.
Borítókép: Reuters
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!