Irán rakétákat indított amerikai bázis ellen: újabb feszültség a Közel-Keleten
Cikkünk folyamatosan frissül!
Irán hétfőn rakétatámadást indított az Egyesült Államok iraki és katari katonai bázisai ellen, válaszul az amerikaiak korábbi légicsapásaira. Az iráni közlés szerint az al-Udeid támaszpont elleni támadás „pusztító és hatalmas erejű” volt, de a katari hatóságok szerint a rakétákat sikeresen elfogta a légvédelem, és senki nem sérült meg. A támadás előzménye az volt, hogy az Egyesült Államok több nukleáris létesítményt célzott meg Irán területén, jelentős károkat okozva. Az incidens újabb lendületet adhat a térségben egyre fokozódó katonai konfliktusnak.
21:40 Irán válaszcsapása kiszámított lépés volt – véli a BBC biztonsági szakértője
Irán rakétákat indított az Egyesült Államok katari al-Udeid légitámaszpontja ellen, ám a BBC biztonsági szakértője szerint a lépés nem a katonai erő demonstrálása, hanem sokkal inkább egy előre megtervezett és jól időzített politikai üzenet volt. A támadás elkerülte a komoly pusztítást, így nem valószínű, hogy az amerikai fél súlyos megtorlásra készülne – kivéve, ha Donald Trump másként dönt.
A BBC-gyorselemzésében Frank Gardner biztonsági szakértő úgy értékelte a történteket, hogy Irán lépése első látásra komoly eszkalációt jelentett, amely akár több Öböl-államot is magával sodorhatott volna egy régiós fegyveres konfliktusba. Ugyanakkor hamar világossá vált, hogy a cél nem a kiterjedt pusztítás volt, hanem egy jól kiszámított, előre jelzett válaszlépés.
Irán korábban megígérte, hogy megtorolja az ellene indított izraeli és amerikai akciókat, így ez a rakétacsapás inkább hírnevének és katonai presztízsének fenntartását szolgálta, mintsem egy újabb háborús front megnyitását. A támadás előtt Irán diplomáciai csatornákon előre jelezte a műveletet, ezzel lehetőséget adva a célpontok kiürítésére és a légvédelem aktiválására – így emberi áldozatok és komolyabb károk nem keletkeztek.
Gardner szerint Irán technikailag képes lett volna jóval nagyobb mértékű rakétatámadást indítani, még annak ellenére is, hogy több katonai bázisát előzőleg lebombázták. Mindez azt erősíti, hogy a támadás koreografált volt, nem pedig egy hirtelen vagy aránytalan katonai válasz.
Katar ugyanakkor a támadást szuverenitása megsértésének tekintette, ami érzékeny pont, hiszen az ország történelmileg jó kapcsolatot ápol Iránnal, különösen a közös tengeri gázmezők miatt. Katar ráadásul elítélte az Izrael által indított iráni célpontok elleni támadásokat is, így a mostani esemény diplomáciai feszültségeket is gerjeszthet.
A jövőbeni fejlemények most nagyban függnek az amerikai elnök, Donald Trump döntésétől – hangsúlyozta Gardner. Ha Trump úgy ítéli meg, hogy a támadás nem indokol további megtorlást, akkor akár a feszültség enyhülése, sőt az iráni-amerikai nukleáris tárgyalások újraindítása is lehetséges. Ellenkező esetben azonban az Öböl térsége gyorsan a háborús konfliktus epicentrumává válhat.
Irán üzenete tehát egyértelmű: kész megvédeni magát és reagálni a külső támadásokra, de nem célja egy teljes körű háború kirobbantása. A világ most az Egyesült Államokra figyel, hogyan értékeli ezt a katonai, de vértelen válaszlépést.
21: 29 Az IDF több mint 100 lőszert vetett be, a célpontok között volt a hírhedt Evin börtön is
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) hétfőn az eddigi legkiterjedtebb légicsapást hajtották végre Teherán térségében. A hadműveletben 50 izraeli repülőgép vett részt, és több mint 100 lőszert vetettek be iráni célpontok ellen. A támadás célja a katonai infrastruktúra meggyengítése volt, de politikai üzenetet is hordozott.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a hétfői támadás példátlan méretű volt: az IDF légierőjének 50 gépe vett részt a műveletben, amelyek összehangoltan több mint 100 precíziós lőszert dobtak le Teherán térségére. A célpontok között szerepelt az Evin börtön is, amelyet az izraeli szóvivő „az iráni elnyomás jelképének” nevezett.
Irán hevesen elítélte a börtön elleni támadást, szerintük az sérti a nemzetközi jogot és civil létesítményt ért csapásként értékelendő. A létesítmény az iráni politikai foglyok egyik legkeményebb hírű börtöne.
A támadás során az IDF olyan infrastruktúrákat is célba vett, amelyek a Teherántól délre fekvő Fordó földalatti urándúsító üzemhez vezettek. Ez a csapás egy nappal követte az amerikai erők légicsapását, amely során bunkerromboló bombákat vetettek be az iráni atomlétesítmények ellen.
Az izraeli hadsereg megerősítette: a mostani támadás nem az utolsó volt, újabb légicsapásokra lehet számítani, ha Irán folytatja katonai programjait és támogatja a régiós feszültségek fokozódását.
A térségben fokozódik a feszültség, miközben a nemzetközi közösség azonnali deeszkalációt sürget. Az újabb támadások kilátásba helyezése tovább növeli a konfliktus veszélyét a Közel-Keleten.
21: 12 Szemtanú: „Látni lehetett, ahogy működésbe lép a légvédelem, és elfognak valamiket”
Egy brit szemtanú számolt be a BBC-nek a katari amerikai légibázis elleni támadás részleteiről. A névtelenséget kérő férfi elmondta: látható és hallható volt, ahogy a légvédelmi rendszer működésbe lépett, és elfogott több beérkező objektumot. A támadás miatt repülőtereket is lezártak, nyaralásuk meghiúsult.
Egy Katarban dolgozó brit állampolgár nyilatkozott a BBC-nek a hétfői rakétatámadásról, amely az amerikai al-Udeid légibázist célozta. A szemtanú elmondása szerint robbanásokat lehetett hallani, és szabad szemmel is látható volt, ahogy a katari légvédelem aktívvá válik és semlegesíti a levegőben az érkező rakétákat.
Fotó: Stringer / Reuters
„Robbanásokat láttunk és hallottunk. Láttam, hogy a védelmi rendszer működésbe lépett, és elfognak ott valamiket. Lehetett látni az ütközéseket” – idézte fel az eseményeket.
A férfi körülbelül félórányi távolságra él a bázistól, és két éve dolgozik Katarban. Családja épp nyári vakációra készült az Egyesült Királyságba, ám a repülőtér lezárása miatt a tervezett utazás meghiúsult.
„A családom egy kicsit aggódik. Tudtuk, hogy vannak bizonyos kockázatok, de nem számítottunk arra, hogy ez megtörténhet” – tette hozzá.
A katari hatóságok korábban bejelentették, hogy a rakétákat sikeresen elfogták, és a támadásnak nem voltak áldozatai. A légicsapás ugyanakkor komoly feszültséget szült a térségben, különösen azután, hogy Irán elismerte: válaszcsapásként indította el a támadást az amerikai akciókra reagálva.
Irán rakétákat indított amerikai bázis ellen válaszul a korábbi légicsapásokra
Az iráni állami Tasnim hírügynökség közlése szerint az ország hétfőn nagyszabású rakétatámadást hajtott végre az Egyesült Államok katonai támaszpontjai ellen Irakban és Katarban. A támadás középpontjában a katari al-Udeid légitámaszpont állt, amely az amerikai légierő közel-keleti műveleteinek egyik kulcsfontosságú központja. Az iráni fegyveres erők szerint a csapás „óriási gyengeségre” világít rá, amely szerintük az amerikai jelenlétet jellemzi a térségben.
A rakéták célpontja kizárólag katonai létesítmények voltak, a közlemény hangsúlyozta: a csapások messze elkerülték a lakott településeket. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács kiemelte, hogy Katar nem célpont, mivel „baráti és testvéri szomszédnak” tekintik.
Katar szerint a támadás sérti az ország szuverenitását
A katari külügyminisztérium elítélte az iráni rakétatámadást, amely az ország területén működő amerikai támaszpont ellen irányult. A katari szóvivő szerint ez súlyos megsértése a nemzetközi jognak, és sérti az ország szuverenitását. Hozzátette, hogy Katar fenntartja a jogot, hogy közvetlenül és a nemzetközi szabályokkal összhangban válaszoljon az al-Udeid bázis elleni támadásra.
A katari védelmi minisztérium szerint a rakéták nagy részét még a célba érés előtt sikeresen megsemmisítették. A támaszpontot a támadás előtt evakuálták, így sem katonai, sem polgári személyi sérülés nem történt.
Irán válasza az amerikai légicsapásokra
Az iráni nyilatkozatok szerint a rakétacsapások pontosan ugyanannyi rakétával történtek, mint ahány bombát az Egyesült Államok vetett be vasárnap hajnalban Irán atomlétesítményei ellen. Az amerikai támadások komoly károkat okoztak többek között a Fordó föld alatti urándúsítóban – erről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is beszámolt.
Irán ezt nyílt agressziónak minősítette, és megtorlásként indította el a rakétákat. Az ország külügyi és katonai vezetői hangsúlyozták, hogy a támadások célja nem a térség destabilizálása, hanem válasz egy súlyos nemzetközi jogsértésre.
Diplomáciai háttéregyeztetés előzte meg a támadást
A Reuters értesülései szerint Irán órákkal a támadás előtt diplomáciai csatornákon keresztül tájékoztatta mind az Egyesült Államokat, mind a katari hatóságokat a készülő műveletről. Bár a figyelmeztetés célja vélhetően az volt, hogy elkerüljék a közvetlen emberáldozatokat, a katonai és politikai üzenet egyértelmű maradt: Irán kész megvédeni érdekeit a Közel-Keleten, még katonai eszközökkel is.
A támadás után Bahrein és Kuvait azonnal lezárta légterét, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek pedig közös nyilatkozatban ítélték el az iráni lépést, támogatásukról biztosítva Katart és az Egyesült Államokat.
Az amerikai katonai jelenlét újra célkeresztben
A nyugat-iraki Ajn al-Aszad légitámaszpont is riadókészültségbe került, miután katonai források hiteles fenyegetésről számoltak be. A bázison aktiválták a légvédelmi rendszert, de konkrét találatokról egyelőre nem érkezett megerősítés. A legfrissebb műholdas felvételek szerint az utóbbi hetekben több katonai repülőgépet is áthelyeztek más támaszpontokra, ami arra utal, hogy az amerikai hadvezetés számított hasonló iráni válaszcsapásra.
Nemzetközi következmények és lehetséges forgatókönyvek
A jelenlegi helyzet újabb fordulópont lehet az Egyesült Államok és Irán közötti, hosszú évek óta húzódó feszültség történetében. A katonai válaszok mellett komoly diplomáciai hullámokat is elindított a támadás. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívhat össze a közel-keleti helyzet megvitatására, miközben a nemzetközi közösség egy része tűzszünetet és párbeszédet sürget.
Irán rakétákat indított amerikai bázis ellen – ez nemcsak katonai, hanem politikai üzenet is, amely azt mutatja, hogy a térség instabilitása továbbra is komoly fenyegetést jelent a globális biztonságra nézve. A következő napok és hetek döntő fontosságúak lehetnek a helyzet további alakulásában.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
