szerinte a baloldal és a liberálisok politikailag elfoglalták az intézményt
A Magyar Tudományos Akadémia átvilágítását sürgeti Lánczi András – politikai befolyás alatt az intézmény?
Lánczi András, az MCC Politikai Filozófia Európai Központjának vezetője szerint eljött az ideje a Magyar Tudományos Akadémia teljes körű átvilágításának. A filozófus a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: az MTA jelenlegi működését politikai elfogultság határozza meg, amelyet elsősorban a baloldali és liberális erők befolyása jellemez. Úgy véli, az intézmény ebben a formájában nem képes valódi nemzeti érdeket szolgálni. A vita azóta egyre élesebb, miután az MTA több tagja bojkottot hirdetett Orbán Viktor szerepvállalása ellen az akadémia májusi ünnepi ülésén.
Újra fókuszban a Magyar Tudományos Akadémia: politikai harctérré vált a tudományos élet
Lánczi András filozófus, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Politikai Filozófia Európai Központjának vezetője szerint a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi állapota nemcsak tudományos, hanem politikai szempontból is problematikus. A Magyar Nemzetnek adott interjúban hangsúlyozta: a teljes átvilágítás szükségessé vált, mivel szerinte az Akadémiát politikai szempontból elfoglalták a baloldali és liberális eszmék képviselői.
Az interjúban Lánczi arra figyelmeztetett, hogy az Akadémia jelenlegi felépítése nem változott lényegesen 1949 óta. Véleménye szerint elmaradt a rendszerváltás szellemi szinten, amit jól példáz, hogy a filozófiai életet továbbra is azok irányítják, akik Lukács György tanítványaihoz köthetők. Szerinte ez súlyosan torzítja a tudományos teljesítmények megítélését és a tudományos közélet működését is.
Bojkott és viszontválasz: Orbán Viktor jelenléte megosztotta az akadémikusokat
A Magyar Tudományos Akadémia körüli vita április elején lángolt fel, miután kiderült, hogy a gazdasági és jogtudományi osztály több tagja távol maradna az MTA ünnepi ülésétől, ha azon Orbán Viktor is megjelenik. A döntés hátterében a miniszterelnök március 15-i beszéde állt, amelyben poloskázással és politikai megfigyeléssel vádolta meg a baloldalt. Az akadémikusok közölték: az is politikai állásfoglalás, ha valaki hallgat.
A kijelentésekre válaszul Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: az MTA a velünk élő sztálinizmus szimbóluma. Ez a megjegyzés heves reakciókat váltott ki a tudományos közéletből, az Akadémia elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy az MTA hiteltelenítését célzó törekvések rendkívül károsak az ország szellemi fejlődésére nézve. Május elején az elnök már úgy fogalmazott, hogy az intézményt politikai támadás érte, és az együttműködés helyett egyfajta igazodást várnak el tőlük.
Lánczi szerint elkerülhetetlen az átvilágítás: meg kell indokolni a pozíciókat
Lánczi András szerint nem az Akadémia autonómiája van veszélyben, hanem az, hogy annak működését elfogultság, belső beágyazottság, és politikai hálózatok irányítják. Úgy fogalmazott: „meg kell indokolni, hogy ki, miért van pozícióban”, utalva ezzel arra, hogy szerinte jelenleg nem a tudományos teljesítmény, hanem politikai szempontok alapján történnek a kinevezések.
A filozófus hozzátette: „Schmidt Mária élesen fogalmazott, de precízen”, majd kiemelte, hogy az MTA alapstruktúrája változatlan maradt 1949 óta. Állítása szerint ez azt jelenti, hogy az intézményben nem történt valódi rendszerváltás – sem szervezeti, sem ideológiai szinten. Ez szerinte különösen látványos a filozófiai osztály esetében, ahol továbbra is egyoldalú, meghatározott világnézeti szűrő határozza meg, ki kap lehetőséget.
Kié az Akadémia? Egyre élesebb vita a közélet és a tudomány határán
A vita középpontjában tehát az áll, hogy a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét valóban politikai nyomás fenyegeti-e, vagy éppen az ellenkezője történik: az MTA egy szűk, politikailag elkötelezett tudományos elit fennhatósága alá került, és a valódi reformokat blokkolják.
Lánczi András álláspontja szerint a közélet és a tudomány nem választható el egymástól teljesen, de az intézménynek a nemzeti érdeket kellene szolgálnia, nem egy politikai ideológiát. Ezért is tartja elengedhetetlennek az átvilágítást, amely nem csupán a személyi állományra, hanem a döntéshozó testületek működésére is kiterjedne.
Zárszó: reform vagy revans? Merre tart az Akadémia jövője
A Magyar Tudományos Akadémia körüli politikai vita egyre inkább tükrözi a magyar közélet mélyebb problémáit: az értelmiségi elit és a politikai vezetés közötti feszültséget, valamint azt a kérdést, hogy mit jelent a tudomány autonómiája a 21. századi Magyarországon. Lánczi András szerint az átvilágítás nem a tudomány szabadságát veszélyezteti, hanem éppen annak hitelességét állíthatja helyre. Hogy a javasolt reformból valódi változás lesz-e, vagy csak újabb frontvonal nyílik a kultúrharcban, az a következő hónapok egyik legfontosabb kérdésévé válhat.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
