Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
A Szabad Európa szerint megszületett a döntés, a magyar kormány hivatalosan megindítja a kilépési folyamatot
A Szabad Európa értesülései szerint a magyar kormány hivatalosan is elindítja a kilépési folyamatot a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntést Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelentette be a múlt heti nagyköveti értekezleten. A háttérben Donald Trump amerikai elnök ICC-ellenes nyilatkozatai és az izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs állnak. A magyar kormány szerint a hágai bíróság politikai szereplővé vált. A kilépés több hónapos jogi folyamatot indít el, amely új irányt mutat Magyarország nemzetközi joghoz való viszonyulásában.
A döntést biztonsági intézkedésekkel kísért értekezleten jelentették be
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban múlt héten tartott nagyköveti értekezleten Tuzson Bence igazságügyi miniszter tájékoztatta a jelen lévő diplomatákat arról, hogy Magyarország megkezdi a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A Szabad Európa információi szerint a találkozó szokatlanul szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott. Arcfelismerő szoftverekkel azonosították a résztvevőket, névre szóló ülőhelyek várták őket, és aki késett, annak a széke hátoldalára kiragasztották a késés idejét, majd percalapú bírságot kellett fizetnie.
Elindul a hivatalos parlamenti folyamat
A magyar kormány tervei szerint először egy határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlés elé. Amennyiben azt a képviselők többsége elfogadja, az ország hivatalosan is megindítja a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Egy, az ügyre rálátó forrás szerint a teljes folyamat akár egy évig is eltarthat. A határozattervezet szövege a közeljövőben felkerülhet az Országgyűlés hivatalos honlapjára is.
Trump bejelentése adott lendületet a döntésnek
Donald Trump amerikai elnök február 5-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki az ICC-re. Ennek oka az volt, hogy a hágai bíróság háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények miatt nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök ellen. A magyar kormány ezt a bejelentést zöld jelzésként értelmezte, és ezt követően döntöttek a kilépésről.
Politikai szereplőként tekint a kormány a bíróságra
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a februári Kormányinfón nyíltan beszélt arról, hogy a magyar kormány szerint az ICC politikai szereplővé vált. Úgy vélik, hogy a Netanjáhú ellen kiadott elfogatóparancs nem jogi, hanem politikai indíttatású volt. A kormány számára ez a döntés elfogadhatatlan, és ezzel indokolják a kilépést a szervezetből.
Magyar bíró is dolgozott az ICC-ben
Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A testületnek 2015-től 2024-ig Kovács Péter személyében magyar bírója is volt. Bár mandátuma lejárt, még egy ügy lezárásán dolgozik, így formálisan továbbra is tagja a bíróságnak. A Szabad Európa emlékeztet: a magyar diplomácia annak idején intenzív kampányt folytatott Kovács kinevezéséért, most viszont a kormány teljesen eltávolodik az intézménytől.
Jogértelmezési különbségek a római statútum körül
A kormány hivatalos érve szerint, bár Magyarország aláírta az ICC működését szabályozó római statútumot, azt a köztársasági elnök soha nem hirdette ki. Ez alapján a kormány úgy értelmezi, hogy az ICC elfogatóparancsai nem kötelezőek Magyarországra nézve. Ez a megközelítés biztosít jogi alapot például arra is, hogy Netanjáhú budapesti látogatása során ne kelljen őt őrizetbe venni.
Putyin ügye is mutatta a különutas hozzáállást
2023 márciusában az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen háborús bűnök miatt. Az Európai Unió közös nyilatkozatot akart kiadni a döntés támogatásáról, azonban a magyar kormány ezt megvétózta. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott, hogy az ő szemében Putyin nem háborús bűnös, és az ICC eljárása értelmetlen, mert az ilyen döntések ellehetetlenítik a béketárgyalásokat.
Kilépés az ICC-ből: szuverenitáspolitikai üzenet
Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból nem csupán jogi lépés, hanem világos politikai és diplomáciai üzenet is. A magyar kormány ezzel megerősíti azt az irányvonalat, amely a nemzeti szuverenitást helyezi előtérbe a nemzetközi együttműködés helyett. A döntés ugyanakkor jelentősen csökkentheti hazánk hitelességét a nemzetközi jog és emberi jogi fórumokon.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!