Vizsgálatot indított a kazári bölcsőde ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal

Hirdetés

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálja a 677 millió forintból épített, 12 férőhelyes kazári mini bölcsőde ügyét – jelentette be kedden a közösségi oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

A honatya a bejelentése nyomán indított OLAF-vizsgálat kapcsán megjegyezte:

„A nógrádi faluban 1600-an laknak, jobbára szegénységben. A 677 millióból a Rózsadombon is vehettek volna márvánnyal burkolt villát arany wc csészével, vagy építhettek volna 12 takaros családi házat, minden dednek külön külön”.

Hadházy Ákos egy újabb forrására hivatkozva arról is írt, hogy a beruházás közbeszerzését manipulálták: az ajánlatokat adó cégek között kapcsolat lehetett.

Hirdetés

„Mondjuk, ehhez nem kell több bizonyíték a csillagászati árnál: egy valódi verseny esetén ennek az árnak töredékéből építkeztek volna” – jegyezte meg a független országgyűlési képviselő.

Négyzetméterenként 2,25 millió forintból épült meg

A kazári bölcsőde ugyanis 677 millió forintból épült meg, ez négyzetméterenként 2,25 milliós árat jelent. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Nógrád megyében egy új ház négyzetméterára 650 ezer forint körül van.

Ráadásul mindössze 12 gyermeket tud fogadni az épület, így egyetlen férőhelyre 56 millió forint jutott az uniós támogatásból. Hadházy szerint Ausztriában fele ennyi pénzből is dupla ekkora bölcsődéket tudtak felépíteni.

Nem kell azonban ilyen messzire menni, Berki Sándor, a térség ellenzéki parlamenti képviselője egy korábbi RTL Híradóban beszélt arról, hogy Salgótarjánban 419 millió forintot költöttek egy 28 fős bölcsődére.

Magyarázat: megnövekedtek az építőanyagárak

A hvg.hu beszámolójában emlékeztetett, hogy a kazári beruházásra eredetileg 240,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, de ezt az összeget tavaly februárban 436,6 millió forint extra támogatással toldották meg.

Gecse Ákos, Kazár polgármestere korábban arról beszélt, hogy az építőanyagárak megnövekedése miatt a Pénzügyminisztérium a környék legnagyobb többletköltség-igénylését hagyta jóvá számukra, ezért tudtak ennyit költeni. Azt azonban nem részletezte, hogy pontosan mire is költötték a pénzt.

Érdekesnek találtad? Oszd meg!