Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2025-ös évi költségvetést – de ki fizeti meg az árát?

Hirdetés

Varga Mihály hétfőn mutatta be a 2025-ös költségvetési tervezetet, amelyet a kormány „az új lehetőségek és a béke költségvetéseként” emleget. Azonban a költségvetés valósága inkább súlyos megszorításokat, növekvő kiadásokat és egyre nagyobb terheket jelent a lakosságnak, miközben a kormány a nemzetközi célokért és látványos projektekért költi el a közpénzeket. Az infláció, a forint árfolyamának bizonytalansága és a közszolgáltatások alulfinanszírozottsága miatt sokan aggódnak: a valódi árat végső soron az átlagos magyar háztartás fogja megfizetni.

Varga Mihály, pénzügyminiszter, a Parlamentben mutatta be a 2025-ös költségvetést, amelyet a kormány „az új lehetőségek és a béke költségvetéseként” emleget. Azonban a gazdasági adatok és a költségvetés részletei arra utalnak, hogy a kormány valójában inkább a már meglévő, nehéz helyzetet próbálja továbbterhelni, miközben a választások előtt ígéretekkel halmozza el a lakosságot.

Gigantikus állami kiadások – ki fizeti meg?

A kormány hatalmas összegeket különít el védelemre és határvédelemre, amellyel úgy tűnik, erősíteni kívánja nemzetközi pozícióját a NATO-n belül. A 1753 milliárd forintos honvédelmi költségek példátlan emelkedést jelentenek, azonban mindez olyan mértékű terhet ró az államháztartásra, amely elgondolkodtató: valójában ezek a kiadások mennyiben szolgálják az átlag magyar családok érdekeit?

Hirdetés

Folyamatos adók és magas infláció mellett ígérgetett növekedés

Miközben a kormány a különadókat fokozatosan kivezeti, a költségvetési hiány csökkentésére továbbra is súlyos megszorításokra számíthatunk. Az oktatás és egészségügy számára ugyan növekedést ígérnek, azonban ezek a tételek több éve elmaradt beruházásokkal küszködnek, és az összeg emelése sem biztosítja az égető szükségletek kielégítését. A növekvő árak, a megszorításokkal sújtott oktatás, valamint az egészségügyben tapasztalható hiányosságok közepette a kormány leginkább nagy ígéretekkel kívánja elterelni a figyelmet a valós problémákról.

A forint árfolyamának bizonytalansága és az infláció kérdése

Bár a kormány a költségvetésben 397,5 forintos euró árfolyammal számol, ez csak egy úgynevezett „technikai szám”, amely valójában nem garantálja a stabilitást. Az infláció továbbra is nyomást gyakorol a magyar családok mindennapjaira, és miközben a kormány a bérek növekedésével igyekszik enyhíteni a helyzetet, az árak folyamatos emelkedése sokak számára komoly kihívást jelent.

A lakosság vállán a terhek – valóban a béke és új lehetőségek költségvetése?

Varga Mihály szerint a költségvetés „az új lehetőségek és a béke költségvetése”, azonban a kormány által elköltött összegek és a lakosságra hárított terhek inkább egy olyan képet festenek, amelyben a gazdasági nehézségeket a lakosság fizeti meg. A kormány minden évben több pénzt szán látványberuházásokra, és nagy nemzetközi célokat tűz ki, miközben az átlagpolgárok egyre több megszorítással és növekvő megélhetési költségekkel néznek szembe.

Kérdéses jövő: Mikor tér vissza a gazdasági stabilitás?

Az orbáni gazdaságpolitika látszólag a stabilitásra és a növekedésre épül, de valójában egy olyan költségvetést tervez, amelynek terhei újabb kihívásokat jelentenek az átlag magyar számára. Az infláció és az árfolyamváltozások okozta kiszámíthatatlanság, a közszolgáltatások hiányos finanszírozása, valamint a kormány folyamatos ígéretei miatt sokan úgy érzik, a valós fejlődés helyett csak az ígéretek nőnek – kérdés, hogy mindez meddig tartható fenn a lakosság számára egyre nagyobb áldozatok árán.

MTI/Magyar News Online

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Érdekesnek találtad? Oszd meg!