Főhajtással és emlékfutással tisztelegtek 1956 hősei előtt Salgótarjánban

– 1989 októbere annak a hosszú és fájdalmas útnak volt a megkoronázása, amely 1956 októberében kezdődött – hangsúlyozta Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere. Az évtizedes hagyománynak megfelelően a városban emlékfutással is tisztelegtek ’56 hősei előtt.

Ökumenikus istentiszteletet követően a megyeházán, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak tiszteletére elhelyezett emléktáblánál tartotta meg közös október 23-i megemlékezését Salgótarján és Nógrád vármegye önkormányzata.

Mindig izzott a szívükben a szabadságvágy tüze

Kreicsi Bálint polgármester ünnepi beszédében kiemelte, hogy ma egy különleges évfordulót ünneplünk, amely a magyar történelem két sorsfordító pillanatát kapcsolja össze: az 1956-os forradalom és szabadságharc örökségét, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltását.

– Két esemény, két generáció, de ugyanaz a vágy: szabadság és függetlenség – hangsúlyozta.

A városvezető emlékeztetett: Salgótarjánnak is megvannak a maga hősei, akik az 1956-os forradalom alatt felemelték szavukat a szabadságért. A gyárak füstje mögött, a bányászok szívében mindig ott izzott a szabadságvágy tüze.

– Majd’ hét évtizede a salgótarjáni emberek is részt vállaltak abban a történelmi küzdelemben, amely a magyar nemzet sorsát megváltoztatta. Fiatalok és idősek egyaránt egy szebb jövőért harcoltak, hittek abban, hogy van remény, van kiút. A szabadságvágy, amely ott és akkor lángra lobbant, 1989-ben valóra vált, amikor Magyarország újra köztársaság lett és a nép maga dönthetett sorsáról – mutatott rá Kreicsi Bálint.

Szavai szerint 1989 októbere annak a hosszú és fájdalmas útnak volt a megkoronázása, amely 1956 októberében kezdődött. A forradalom és a rendszerváltás szelleme ugyanaz: a hit abban, hogy a szabadság és az emberi méltóság győzhet, ha elég bátrak vagyunk kiállni érte.

1956 és Salgótarján neve elválaszthatatlan egymástól

Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy 1956 és Salgótarján neve elválaszthatatlan egymástól, még akkor is, ha tudjuk, hogy az úgynevezett létező szocializmus évtizedeiben a kommunista hatalom megpróbálta letagadni, meghamisítani a város valós történelmét.

Felidézte, hogy az agyonhallgatás évtizedei után, a rendszerváltást követően a lokálpatrióta Valiskó Ferenc gondolt egy merészet, történetesen azt, hogy ebben a rossz lelkiismeretű városban ne csak a decemberi gyászra, de a dicsőséges októberi forradalomra is méltóképpen emlékezhessünk.

Tette ezt eleinte városi, majd vármegyei, aztán országos, itt-ott nemzetközi kitekintésű sikerrendezvénnyel, az emlékfutással. Így biztosítva lehetőséget és közösségi színteret családoknak, oktatási intézmények tanulóinak, nevelőinek és minden emlékezni vágyó résztvevőnek a teljesítménnyel egybekötött, méltó tiszteletadásra forradalmunk előtt.

Az évről évre megrendezett emlékfutás – nem egyszer országos hírességek bevonásával – segít a város hírnevének javításában.

– 1956 a miénk, mi pedig az ’56-os szabadságharcosok örökösei vagyunk. Kívánom, hogy az 1956-os emlékfutás legyen állandó jelképe Salgótarjánnak, úgy, mint a szent lyukas zászló ’56-nak! – zárta szavait Skuczi Nándor.

Egy nép kiáltott: elég volt!

Godó Mónika, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége Nógrád vármegyei elnöke arról beszélt, hogy ’56 öröksége él és mindaddig élni fog, amíg lesznek olyanok, akik nem tűrik az elnyomást és megvédik a szabadságot.

– 68 évvel ezelőtt ezen a napon egy nép kiáltott: elég volt! Összefogva egy cél érdekében tisztán, becsülettel és kitartóan helyt álltak nagyszüleink, dédszüleink a világ egyik legnagyobb hadserege ellen. Tankokkal szemben csellel és Molotov-koktélokkal harcoltak. Vidékről pénzzel és élelemmel segítették a pesti srácokat és a pesti lányokat. Az egész ország megmozdult, mert tudták, hogy vége lehet az elnyomásnak. Bár győzött a kommunista hatalom, de a dicsőséges 12 nappal a forradalmárok bebizonyították a világnak, hogy milyen bátrak és kitartóak, ha kell, a végsőkig harcolnak, akár szóval, akár cselekedettel – hangsúlyozta Godó Mónika.

A koszorúzással zárult megemlékezés után óvodások, iskolások és felnőttek részvételével elkezdődött a hagyományos, immár 32. alkalommal megrendezett ’56-os emlékfutás. Az ünnepi rendezvényre futva érkezett meg Schirilla György sportoló, hosszútávfutó, aki három nappal ezelőtt Budapestről indult el és immár 26 éve vesz részt a salgótarjáni tiszteletadáson.

Fotó: Facebook/Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft.

Érdekesnek találtad? Oszd meg!

Érdekesnek találtad? Oszd meg!