Vincze Máté: Salgótarján története leképezi a 20. századot

Salgótarjánban a szén és vas teremtett várost, amelynek története tökéletesen leképezi a 20. századot – mondta Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum új, „A nógrádi emberek az évszázadok sodrában – A salgótarjáni iparvidék története” című állandó kiállítás megnyitóján.

A Magyar Géniusz Programnak köszönhetően a múzeum 100 millió forintos támogatást kapott az új kiállítás megvalósítására, amely 360 négyzetméteres térben, 14 fejezeten keresztül mutatja be a város történetét, a környéken letelepedő emberek munkájának eredményét.

Vince Máté köszöntőjében arról beszélt, Salgótarján fejlődésének kimeríthetetlen erőforrása a szülőföld szeretete, a tenni akarás a közös otthonért.

„A történeti tudat a lokálpatriotizmus szerves része, meg kell vizsgálni a múlt örökségét, és meg kell határoznunk a viszonyunkat is hozzá. Minden nemzedéknek el kell mondanunk, hogyan és mikor lett ilyen a szülővárosa, amelyben él, és amelyet magáénak érez. A most megnyíló tárlat ezt a fontos célt szolgálja” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Vince Máté beszédében szólt arról is, hogy Salgótarján története leképezi a 20. századot. Felidézte, hogy a város a trianoni szerződés után az országhatár szélére került, ami Förster Kálmán polgármesternek köszönhetően nem jelentett visszaesést.

Kitért az ’50-es évek erőltetett iparosítására (ekkor vált a város megyeszékhellyé) és arra is, hogy ki akart törni a kommunista rendszer szorításából. Ennek bizonyítéka, hogy itt következett be a legtöbb áldozatot követelő sortűz 1956. december 8-án – tette hozzá.

Vince Máté elmondta, hogy a kiállítás virtuális terében feltárul Salgótarján 1960-1980-as években lezajlott teljes körű átépítése.

Mint hozzátette, más magyar szocialista városoktól eltérően itt a korszak építészei szinte szabad kezet kaptak, hogy egy teljesen új várost valósítsanak meg.

Shah Gabriella múzeumigazgató köszöntőjében a múzeum és a város életében is mérföldkőnek nevezte a tárlatot, amelyben a történészek és más kutatók azt dolgozták fel, hogy hol tart Salgótarján, „milyen szemlélettel látjuk a várost„.

Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ügyvezető titkára, a Magyar Géniusz Program vezetője hangsúlyozta, a vidéki múzeumok őrzik a sokmilliós műtárgyállomány jelentős részét, amely hiteles lenyomata magyarságunknak.

Felidézte, hogy a három éve zajló a Magyar Géniusz Programban Nógrád vármegye több kisebb intézménye is 15 millió forintot kapott tudományos kutatásokra, országosan és a Kárpát-medencében pedig 100 új fejlesztést adott a program 71 településen 3 milliárd forint értékben – közölte Végh Katalin.

Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere az ünnepségen úgy fogalmazott: mi, itt élők jogos büszkeséggel tekinthetünk vissza elődeinkre, akik szívós, nehéz munkával teremtettek várost ebből a településből, amely 100 esztendeje csak egy jelentéktelen falucska volt az ország térképén.

Hozzátette: jelen tárlat révén azt a Salgótarjánt is láthatjuk, amit közülünk már csak kevesen ismerhetnek, ezért különleges időutazás ez a kiállítás. Kiemelte: a tárlat hozzájárul az identitás erősítéséhez, közkinccsé teszi a páratlan természeti értékeket, felhívja a figyelmet a kulturális értékek védelmére, megismerteti az elődök életmódját.

A tárlatot bemutatva Fodor Miklós Zoltán igazgatóhelyettes, történész muzeológus többek között felidézte: 1861-ben dőlt el, hogy Salgótarján lesz a bányavidék központja, ide épült azután a vasút is, a palóc település ipari tájjá alakult.

Elmondta, hogy a tárlaton bemutatják azt is, hogy a bánya és a meghatározó gyárak számos városi funkciót is átvállaltak, irányították a kiépülő kolóniákat, és szervezték az ott élők oktatását, az egészségügyi, kulturális, sportéletet, patronáló szerepük a szocializmus alatt is folytatódott. Emellett a tárlat bemutatja azt is, hogy míg Salgótarján az ország egyik legfontosabb gyáripari központja volt, a rendszerváltás után mélyrepülés és népességvesztés következett, a gyárak túlnyomó része megszűnt, továbbá látható lesz a komoly turisztikai hagyomány is az erdősült, geológiailag változatos vidéken.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Komka Péter