Buda Péter a kihallgatásos videóról: Efféle csúsztatásra akkor szorul az ember, ha el akarja hallgatni az igazságot

Újabb súlyos állításokkal bővült a Tisza Párt körül kibontakozott, titkosszolgálati szálakat is érintő ügy, miután Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt részletesen elemezte a kormány által nyilvánosságra hozott kihallgatási videót. A volt szakember szerint a felvétel nemhogy cáfolná a Szabó Bence százados és a Direkt36 által megfogalmazott állításokat, hanem több ponton inkább megerősíti azokat a gyanúkat, amelyek szerint a Tisza Párt ellen szervezett akció zajlott. Buda Péter úgy látja, a videó összevágása, a kontextus elhallgatása, valamint az egymástól eltérő ügyek összemosása olyan kommunikációs technikára utal, amelynek célja nem a tisztázás, hanem a nyilvánosság félrevezetése lehet. A volt főtiszt értelmezése szerint a közzétett anyag több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, és szakmai szempontból is rendkívül problematikus képet mutat.

Egy videó, amely több kétséget kelt, mint amennyit eloszlat

A kormány azzal a szándékkal tette közzé a kihallgatási felvételt, hogy ellensúlyozza a Tisza Párt elleni állítólagos titkosszolgálati műveletekről szóló állításokat. Az anyagon egy 19 éves informatikus meghallgatása látható, akit korábban a párt köreihez kötöttek. A hivatalos szándék láthatóan az volt, hogy a közvélemény számára más megvilágításba helyezzék az ügyet, és kétségbe vonják azokat a vádakat, amelyek a nyomozati és nemzetbiztonsági szervek esetleges politikai szerepvállalására utalnak.

Buda Péter szerint azonban a felvétel éppen ellenkező hatást váltott ki. Úgy véli, első nézésre is szembetűnő, hogy a nyilvánosságra hozott anyag nem egyetlen meghallgatás lineáris dokumentációja, hanem legalább két különböző beszélgetés összevágott változata. Ez önmagában is komoly jelentőségű körülmény, mert egy ilyen szerkesztés könnyen alkalmas lehet arra, hogy különálló ügyeket összekapcsoltnak mutasson, és ezzel hamis benyomást keltsen a nézőben.

A volt főtiszt szerint pontosan ez történik a felvételben: egymás mellé kerülnek a Tisza Pártot érintő, úgynevezett speciális műveleti akcióra utaló részletek, valamint az informatikus korábbi külföldi tevékenységéhez kapcsolódó elemek. Mivel a kormány hivatalos felületén közzétett videó nem hívja fel a figyelmet erre a különbségtételre, a néző könnyen azt hiheti, hogy ugyanarról az ügyről, ugyanazon szereplőkről és ugyanazon háttérről van szó.

Az összemosás lehet a legfőbb probléma

Buda Péter értelmezésében a legkomolyabb gond nem is pusztán az, hogy a videó vágott, hanem az, hogy a szerkesztés iránya tendenciózus. Szerinte a felvétel azt a benyomást próbálja kelteni, mintha a Tisza Párt ellen fellépő csoport és az informatikus korábbi, külföldi kapcsolódásai ugyanabba a történetbe tartoznának. A volt főtiszt szerint azonban erre a videóban semmilyen közvetlen bizonyíték nem hangzik el.

Éppen ezért úgy látja, hogy a közzétett anyag nem tisztázni akar, hanem sejtetni. A cél szerinte az lehet, hogy a közvéleményben kialakuljon egy olyan képzet, amely szerint a Tisza Párt környezetében megjelenő szereplők mögött külföldi érdekek vagy idegen szolgálatok állnak, miközben a felvétel valójában nem támasztja alá ezt az állítást egyértelműen.

A volt nemzetbiztonsági főtiszt ebből azt a következtetést vonja le, hogy ha a kormány valóban rendelkezne világos, egyértelmű, közvetlen bizonyítékokkal, akkor nem lenne szüksége ilyen szerkesztési technikákra. Az a tény, hogy inkább egy manipulatívnak tűnő, több szálat összemosó videót hoztak nyilvánosságra, szerinte éppen azt erősíti, hogy a nyers igazság nem szolgálná a hivatalos narratívát.

A „ukrán szál” sem kapott egyértelmű bizonyítást

Buda Péter külön kitért arra is, hogy a kormányzati kommunikáció és a közzétett felvétel tartalma több ponton nem fedi egymást. A politikai megszólalásokban ugyanis erőteljesen megjelent az a sugallat, hogy az érintett informatikus valamiféle, Magyarország elleni ukrán titkosszolgálati művelet résztvevője lehetett. A volt főtiszt szerint azonban a videóban ilyen állítás nem hangzik el.

Sőt, értelmezése szerint a felvételből inkább az derül ki, hogy a fiatal informatikust valóban megkörnyékezték, de az emlegetett tevékenységek nem Magyarország ellen irányuló műveletekhez kapcsolódtak, hanem Oroszországgal szembeni kibervédelmi vagy kiberműveleti összefüggések merülnek fel. Ez nagyon lényeges különbség, mert teljesen más fénytörésbe helyezi az egész történetet.

Buda szerint a csúsztatás lényege éppen ebben áll: a politikai kommunikáció úgy tesz, mintha a fiatal informatikus korábbi nemzetközi kapcsolódásai egyben cáfolnák a Tisza Párt elleni hazai titkosszolgálati akcióról szóló állításokat. Holott a két ügy – ha külön kezeljük őket – teljesen más kérdéseket vet fel, és egyik nem zárja ki automatikusan a másikat.

Szakmailag is számos kérdést vet fel a meghallgatás

A volt főtiszt nemcsak politikai, hanem szakmai alapon is bírálta a videót. Egyik példája az volt, amikor a kihallgatást végző tiszt azt firtatta, hogy az informatikusnak miért nem tűnt fel a vele kommunikáló személy „furcsa magyarsága”. Buda Péter szerint ez az érvelés azért is gyenge, mert a kifogásolt szóhasználat a magyar köznyelvben is teljesen előfordulhat, ráadásul önmagában nyelvi benyomásokból nagyon nehéz komoly következtetéseket levonni.

Szerinte különösen problematikus, hogy ilyen részletek alapján próbálnak gyanút erősíteni, miközben nem hallani arról, hogy készült volna megalapozott nyelvészeti szakvélemény, amely ezt valóban alátámasztaná. Egy ilyen súlyú ügyben a benyomások és sejtetések helyett szakmailag alapos, egyértelműen dokumentált bizonyítékokra lenne szükség.

Buda Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Pártot támadó csoport állítólagos külföldi hátterét tovább gyengíti az a körülmény, hogy a beszervezők kifejezetten személyes találkozót sürgettek, ráadásul budapesti helyszínen. Ez szerinte azért fontos, mert egy személyes találkozón nagyon gyorsan kiderülhetett volna, ha valóban nem magyar szereplőkről van szó.

A rendőrségi eljárás időzítése is gyanús lehet

A volt főtiszt egyik legsúlyosabb felvetése az időzítésre vonatkozik. Szerinte különösen figyelemre méltó, hogy az informatikusok elleni rendőrségi eljárás éppen akkor indult el, amikor a felek állítólag arról kommunikáltak egymással, hogy rejtett kamerás felvételt készítenének a személyes találkozóról. Ez a lépés végül megakadályozta, hogy a találkozót titokban rögzítsék, ugyanakkor lehetővé tette, hogy a hatóságok lefoglalják az addigi kommunikációról készült felvételeket és anyagokat.

Buda Péter szerint ezen a ponton különösen fontos feltenni a kérdést: mennyire életszerű, hogy egy külföldi szolgálat a magyar elhárítás közreműködésével buktassa le azokat, akiket éppen be akar szervezni? A volt főtiszt szerint ez csak akkor képzelhető el, ha a külföldi szolgálat tevékenysége valamilyen módon egybeesik a hazai szolgálatok vagy a kormány érdekeivel, vagy legalábbis nem ütközik azokba.

Ez a gondolatmenet azért különösen súlyos, mert arra utal: még ha külföldi szereplő is lett volna a háttérben, a hazai közreműködés lehetősége akkor is felmerülne. Más szóval Buda Péter szerint ez sem gyengíti, hanem inkább tovább erősíti annak valószínűségét, hogy a történetnek hazai, belső szála is van.

A nyilvánosságra hozatal önmagában is nehezen magyarázható

A volt főtiszt talán legerősebb szakmai érve az, hogy ha valóban egy komoly kémügy vagy külföldi szolgálati művelet lett volna folyamatban, akkor a kapcsolódó műveleti meghallgatások nyilvánosságra hozatala önmagában is rendkívüli szakmai hiba lenne. Egy ilyen anyag közzététele ugyanis súlyosan veszélyeztetheti a további felderítést, leleplezheti a módszereket, és lényegében ellehetetlenítheti az ügy nyomozását.

Buda Péter szerint ez olyan mértékű szakmai nonszensz, amelyet nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy vagy eleve nem valódi kémügyről van szó, vagy a nyilvánosságra hozatalnak egészen más célja volt, mint a nemzetbiztonsági érdek érvényesítése. Értelmezésében ez a cél sokkal inkább politikai lehetett: a közvélemény befolyásolása, a figyelem elterelése, illetve a Tisza Párt körüli ügyek összezavarása.

A volt főtiszt végső következtetése ezért különösen kemény. Szerinte efféle csúsztatásra akkor szorul az ember, ha el akarja hallgatni az igazságot. Ez a mondat nem pusztán éles kritika, hanem egyfajta szakmai ítélet is arról, hogy a nyilvánosság elé tárt anyag szerinte nem a tisztázást, hanem a félrevezetést szolgálta.

Egyre több a kérdés, egyre kevesebb az egyenes válasz

A közzétett videó tehát a szándékokkal ellentétben nem lezárta, hanem újra megnyitotta a vitát. Buda Péter értelmezése szerint a felvétel túlságosan sok ponton homályos, túlságosan sok részletet mos össze, és túlságosan sok olyan szerkesztési megoldást alkalmaz, amely ahelyett, hogy tisztábbá tenné a képet, inkább elbizonytalanítja a nézőt.

Egy ilyen ügyben a legfontosabb a világosság, a precíz bizonyítás és a szakmailag alátámasztott kommunikáció lenne. Ha azonban a nyilvánosság azt érzékeli, hogy az egyik fél inkább vágott anyagokkal, sejtetésekkel és egymástól eltérő történetek összekeverésével próbál hatni, az óhatatlanul bizalmi válsághoz vezet.

Buda Péter megszólalása ezért nem csupán a videó kritikája, hanem egy tágabb figyelmeztetés is: ha a nemzetbiztonsági ügyek kommunikációja politikai eszközzé válik, az nemcsak az adott ügy hitelességét rombolja, hanem az intézményekbe vetett közbizalmat is aláássa. És ez már jóval túlmutat egyetlen felvételen vagy egyetlen botrányon.

MNO – Magyar News Online

Fotó: YouTube képernyőfotó

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.